ÉRMÉK LOVAGJA
Nem baj, ha nem megy elsőre. Ez a lovag azért érkezik, hogy segítsen megadni magamnak az időt - pont annyit, amennyire szükségem van. Néha rosszul mérjük fel, hogy mennyi idő felépülni egy betegségből, vagy mondjuk, újrarendeződni egy konfliktust követően. Ha ez a lap bukkan fel, akkor semmiképp se sürgesd magad - egyáltalán halld meg, hogy sietteted magad, mert ez is annyira a vérünkké tud válni, hogy már észre se vesszük, hogy folyton lemaradásban vagyunk képzeletbeli önmagunkhoz képest. Nem baj, ha lassabban megy valami, az elengedés, vagy egy terv végrehajtása. Sőt, mintha ez a lovag még kicsit bíztatna is rá, hogy inkább lassabban, kisebb rész-feladatokra koncentrálva haladjunk - minden nap egy kicsit - hogy hosszabb távú, mélyre hatóbb változást tudjunk elérni. A Bika havának nagyon fontos témája a lassúság és az egy helyben maradás képessége, illetve a fontolva haladás. Úgy tudunk igazán koncentrálni valamire, ha nem kapkodunk. Sőt, úgy tudunk kapcsolódni is és szeretni is - futva nem lehet. Önmagam siettetése és annak az illúziója, hogy nincs idő semmire valójában a szeretetteli figyelem befogadásától való félelememet tükrözi.
TORONY
A Bika hava az építésről szól - de ahhoz, hogy valami új gyökeret verjen, a réginek mennie kell. Felkapja a forgószél és viszi a királykisasszonyt, mert magától nem lépett volna, hányszor kerülünk olyan élethelyzetbe, ami először félelmetes, aztán kiderül, hogy olyan módon mozgatott ki minket a megszokásainkból, hogy teljesen új alapokra kerülnek a dolgaink.
A krízis, az érzelmi turbulencia megmutatja, hol vannak bennünk azok a csomók, amik még nincsenek kigubancolva, ahol feszülnek bennünk a szálak. Odairányítja a figyelmünket, ahol merevek vagyunk, ahová még nem tudunk együttérzéssel, humorral fordulni. Amivel nincs semmi baj, de magunktól nem szívesen megyünk oda. A tornádóban lenni nem kellemes, seggre esni kifejezetten nem, de ha már túlvagyunk rajta, nagyon felszabadító tud lenni, hogy kilökődtünk abból a pozícióból, amihez foggal körömmel ragaszkodtunk. Például merev elképzelések önmagunkról, saját szerethetőségünkről, saját korlátainkról, hogy “mindig az történik velem, hogy… “ hát, a Torony energiája hozhat meglepetéseket, és ha összesöpörtük a füstölgő romokat, akkor indulhat a tervezgetés, mi kerüljön a helyére.
BOTOK 6
Az otthon nem mindig kapcsolódik össze a támogató közeg fogalmával - a mesehősök sem mindig úgy indulnak útnak, hogy hamuban sült pogácsát kapnak (pl. Hófehérke a szíve kivágása elől menekül az erdőbe), ilyenkor kiemelt feladat, hogy felismerjék saját értékeiket, és megtalálják azt a helyet, ahol szeretettel fogadják, elismerik őket. Ezen a lapon egy olyan helyre érkezünk meg, ahol látnak minket, sőt, velünk együtt ünneplik a sikereinket. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy láthatóvá tegyük magunkat mások számára, hiszen ebben benne rejlik a kockázat, hogy nem fog mindenki egyformán szeretni és elfogadni. Mintha ebben a jelenetben sem mindenki lenne egyöntetűen oda azért, hogy belovagoltunk, ami teljesen természetes. Szeretteinknek sincs mindig kapacitása - ilyen-olyan okokból - hogy ezer százalékos figyelmet és támogatást adjanak. Felnőttként el kell fogadnunk, hogy mások nem azért léteznek, hogy a mi szükségleteinkre reagáljanak, önértékelésünket legalább annyira stabilizálnunk kell, hogy ne hulljon szét attól, ha egy valaki nem tapsol (lehet, hogy csak elbambult, lehet, hogy tényleg nem tetszik neki, ami lát - ez lényegtelen.) Ez a kép egyszerre validálja az elismerés iránti vágyunkat (az ember szociális lény, természetes, hogy fontos számára a visszajelzés), és egyszerre bíztat rá, hogy fogadjuk el, hogy nincs olyan bátor tett, ami mindenkinek tetszeni fog.