RÓLAM

​

Mivel foglalkoztál korábban? 

Design- és művészetelmélet szakon végeztem a MOMÉ-n, hét magazinszerkesztéssel és újságírással töltött év után belecsöppentem a régiségkereskedelembe, 2015-ben saját üzletet is nyitottam, ahol huszadik századi kincseket árultam. 2019-ben mégis úgy döntöttem, átalakítom az életem, és minden energiát abba fektetek, hogy hivatásos segítő lehessek. Látszólag nagy fordulat, valójában már az “előző életemben”, kereskedőként is jelen volt a terápiás megközelítés. Egyrészt igyekeztem tényleg odafigyelni, ki áll velem szemben, amit viszonylag ritkán élnek meg az emberek. Másrészt elég mélyen átéltem, hogy jelentőségteljes tárgyak vannak a kezemben, amelyeket szeretettel adtam tovább. Ha tudunk kapcsolódni a dolgokhoz, amelyek körülvesznek, azok pozitívan hatnak ránk - ezt a tömeggyártás korában újra kell tanulnunk.

Hogyan kapcsolódtál a tarot-hoz? 

Nagyjából 12 éves lehettem, anyukámtól csentem el, aki amellett, hogy elismert mentálhigiénés szakember, afféle jó boszorkány, a tarot valahogy rám ragadt, elhoztam a felnőtt életembe. Emlékszem, hogy már gyerekként is lenyűgöztek a lapjai, de nem csak nézegettem, használtam is őket. Hálás vagyok, hogy ebben a mindenre nyitott életkorban elkezdtek életre kelni bennem ezek a figurák.

 

Más terület is érdekel a spirituális világból? 

​

Van egy-két asztrológus, akit hitelesnek tartok, de csak a tájékozódás szintjén figyelem a munkájukat. Mindig is a határterületek érdekeltek, és most is azt a célt tűztem ki magam elé, hogy megtaláljam a kapcsolódási pontokat a modern, nyugati pszichológia és a misztikus világ közt. Szerencsére nem én vagyok az első, ez a hagyomány nagyjából egyidős a lélektannal. Szerencsére itthon is egyre nyitottabb a pszichológus, pszichiáter közösség, a transzperszonális pszichológia például nagyon közel áll hozzám. Ez az irányzat, ami elismeri az ember spirituális oldalát is, és az erre vonatkozó tudással egészíti ki a kognitív lélektan ismeretanyagát.
 

A TAROT-RÓL

Mit jelent neked a tarot?

Egy különleges önismereti eszköz, olyan, mint egy varázstükör, ami súg, ha elveszted a fonalat, de nem helyettesíti a terápiát. Segít, hogy ráláss bizonyos vakfoltokra. Általában pont a legnehezebb dolgokat nem akarjuk észrevenni, de a képek el tudnak indítani folyamatokat. Minden eszközre szükség van, ami segít alászállni a saját elménkben. Annyira megizmosodott a kognitív, gondolkodó énünk, hogy sokszor nehézséget okoz, hogy kapcsolatba kerüljünk az intuitív oldalunkkal. 

Mi a tarot és a mesék kapcsolata? 

Olyan öröklődő kulturális értékként tekintek rá, mint a mesékre, mítoszokra. A tarot pont úgy segít a bajban, mint a meseterápia: kell hozzá egy révész, aki segít átkelni a szimbólumok világába, de a munka oroszlánrészét a képek, jelképes történetek végzik el, különféle kapcsolókat kapcsolgatnak az elmében. 

Hányféleképpen lehet magyarázni egy ábrát?

Végtelen a variációk száma. Mindenkiből, minden pillanatban mást hív elő egy-egy kártya. Néha én is meglepődöm, hogy megint eszembe jutott valami más, valami új, vagy épp egy adott kérdésre olyan kontextusban kerül elő a lap, ami egy teljesen új arcát mutatja meg. A blogomon azért írom le a saját élményeimet is, hogy még plasztikusabban tudjam megmutatni az adott kártya lélektani vonatkozását, hangulatát.

 

A TANÁCSADÁSRÓL 

Mennyire felelősségteljes a tarot tanácsadó munkája? 

Nagyon. Hiszen valaki összeszedi a bátorságát, és kinyitja nekem a szívét, megosztja velem a problémáit. Nekem pedig száz százalékban jelen kell lennem, hogy empatikusan, szeretettel tudjak hozzáállni. Szigorú vagyok a kompetencia-határaimmal kapcsolatban, és igyekszem inkább kevesebbet mondani - oda kell figyelnem, mennyit bír el az, aki velem szemben ül. Úgy érzem, hogy az a legjobb, ha csak teret és kereteket adok, moderálom az önmagával folytatott beszélgetést.

Milyen témákkal, kérdésekkel lehet hozzád fordulni? 

Mindenféle téma előbukkant már: karrier, gyerekvállalás, és persze, a szerelem! Nagyon fontos, hogy én nem jósolok, nem érdemes olyan kérdésekkel megkeresni, hogy "mikor megyek férjhez?" vagy "szeret-e a Pista?". Ezek helyett inkább azokra nézünk rá, hogy milyen belső erőforrások, viselkedésmódok, gondolatok támogathatnak abban, hogy párt találjak, vagy mi a jelentősége egy kapcsolatnak az életemben, hogyan engedhetem el, hogyan teljesedhetek ki benne?

Ajánlott felkészülni lelkileg vagy bármilyen módon, mielőtt valaki ellátogat hozzád?

Nem igényel különösebb felkészülést a vendégeim részéről a látogatás, de némi ráhangolódás nem árt - egy kis egyedül töltött idő, egy nagy séta, ilyesmire gondolok. A kérdéseket jellemzően együtt szoktuk kitalálni a vendégekkel. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, hogy valaki úgy lép be az ajtón, hogy nem tudja pontosan, mit fog kérdezni, de én is így működöm, ezért megértem, hogy kell idő, hogy az ember meg tudjon nyílni, hogy az igazi kérdését tegye fel. 

Hogy zajlik egy találkozó nálad és meddig tart?

​

90 perc egy találkozó. Nincs  benne semmi hókuszpókusz, csiribiri. Nincs varázsgömböm, sem fekete macskám. Beszélgetünk, egymásra hangolódunk, aztán kérdezünk. Kihúzom a lapokat, amiről sokat beszélgetünk. Igyekszem én minél kevesebbet beszélni, hogy a kártyáknak előbújjon az a jelentése, ami igazán fontos a kérdező számára.

Szoktál a végén jó tanácsokat mondani a hallottak feldolgozását illetően?

Az az egy feladatom, hogy kísérjem a vendégeimet ebben az élményben. Persze, szoktam segítő mondatokat adni, de az a tapasztalatom, hogy a legbölcsebb gondolatokat ők mondják ki maguknak. És ez az, amit el is tudnak vinni magukkal. A tarot tükör, amibe bele lehet nézni, hogy jobban értsük magunkat. Néha szoktam javaslatokat tenni, milyen témákkal lenne érdemes picit többet foglalkozni. 

Milyen gyakran szerencsés újra húzni?

Változó. Valaki a találkozó végére ébred rá, hogy van egy másik, fontosabb kérdés, amivel szeretne foglalkozni. Szerintem 1-2 hét szünet után más témával már vissza lehet térni. Ugyanarra a témára viszont 1-2 hónapon belül nem érdemes új kártyákat húzni, inkább azt szoktam javasolni, hogy vegyük elő újra együtt, amit korábban kaptunk. Mindig bátorítom a vendégeimet, hogy fotózzák le a kártyákat, mert érdemes a találkozó után még meditálni rajtuk egy kicsit.